A képen a Pipistrel gyár alaptípusa, a kétszemélyes Sinus/Virus repülőgép 1000. példánya, amelyet a Dél-Amerika-i Suriname országba adtak el, ez volt a 96. ország, aki ilyen típust vett a 30 év során. Jobb szélen Ivo Boscarol a gyár legendás alapító vezérigazgatója ünnepel a munkatársakkal, alul pedig a szlovéniai Ajdovscsinai gyár hangárja, az ott dolgozók között szinte eltűnik az 1000. legyártott repülőgép ebből a típusból.
2014 nyarán szerveztek a világon először Pipistrel bemutatónapot, természetesen hol máshol, mint Magyarországon, Tökölön. Virus, Sinus több-több példánya szinte megállás nélkül a levegőben volt, jót tett a márkaépítésnek a bemutató reklámnap. Tetszett a gépek repülése utasnak, pilótának egyaránt. Jómagam utasként nagyon élveztem a repülést, Vigh János Janó főszervező volt a pilótám, aki egyébként búvár meg a Pipistrel Hungary területi képviselője. Csodás a levegőből dunai panoráma, elláttam egészen a belvárosig, pedig a M0 híd fölött fordultunk vissza rá a Dunára. Panoráma ablakok, kagyló ülés fokozza az utas kényelmét, a gép vezetését pedig alig lehet észrevenni. A kisebb turbulenciák sem fogtak ki rajtunk, a leszállásnál pedig extra és kellemes süllyedést biztosított a kombinált féklap, amit a fej feletti karral hozott Janó formába.
Kért indiai pilótanő gondolt egy nagyot és a Mahinak elkeresztelt Pipistrel repülőgéppel 40 óra gyakorlás után világ körüli útra indultak. Ahogy illik, útba ejtették Szlovéniát is és tiszteletüket tették a gyár vezetőjénél. További részletek a Hölgypilóták blogunkon, ahol a tököli Pipistrel bemutató nap női vonatkozásait is gazdagon dokumentáltuk egykoron.
A hagyományos repülőgépgyártás területén Pipistrel Panthera, a szlovén gyár leopárdja vagy a mediterrániumban inkább párducnak fordítható új négyszemélyes üzleti gépe. Imponálóak a Pipistrel Panthera megcélzott teljesítmény adatok. Legalább 1000 tengeri mérföld – 1852 km – hatótávolság, 370 km/h körüli utazósebesség mellett óránként maximum 36 liter üzemanyag fogyasztás, rövid fel- és leszállási úthossz, betonon, füvön vagy más kemény terepen, bővebben nálunk is. A szlovén székhelyhez nem messze, már az olasz határ túloldalán építettek egy gyárat Goriziában, itt lesz majd a sorozatgyártása. Az elektromos és hibrid hajtású változatot pedig Kínában tervezik gyártani.
2011-ben a NASA és a Google addig elképzelhetetlenül nagy összeget, egymillió háromszázezer dollár első díjat kínált egy olyan kis repülőgépnek, amely elektromos hajtással teljesíti a balra fent levő feltételeket. Egy felszállással közel 400 kilométer hatótávolság, mindez kevesebb mint két óra alatt és nem fogyaszthat többet a repülőgép, mint egy személyre 3,6 liter benzin egyenértéket. Egy addig világszinten mindenképpen ismeretlen szlovén gyökerű kis gyári csapat, a Pipistrel nyerte meg az Amerikában rendezett légi versenyt egy csomó akkori nagyágyú előtt. Jobbra fent a képen látható a szellemes megoldású repülőgép, ahol a két kétszemélyes vitorlázót Burt Rutan turista űrhajót hordozó repülőgépének szellemében összeépítették, középre helyezték el az elektromos hajtást és az akkumulátorokat, így lett négyszemélyes a Taurus G4. Ivo Boscarol és a csapat öröme egy világhíresség kezdete volt, ami pár éven belül az elektromos hajtásban az első szériában gyártott repülőgép fejlesztéséhez vezetett.
A Pipistrel elektromos hajtású fejlesztéseit a kipróbált Sinus/Virus és a Taurus bázisán végezte el. Napjainkban a szlovén gyár az első a világon, aki a megfelelő engedélyeztetési eljárások után sorozatban gyárt megvásárolható elektromos hajtású repülőgépeket. Fenn a Pipistrel Alpha Electro, ami már egy órás repülésre képes, saját gyors töltő állomással, alacsony költségeivel forradalmasítani fogja a pilótaképzést és a hobbirepülést. Sőt, a jövőben a szállítókocsi napelemeivel a töltés is ingyenes lehet, ahogy azt alul a Taurus Elektro képeken láthatjuk.
A Pipistrel számára a zöld energia felhasználása a jővőben kulcs fontosságú, ezért vesz részt hidrogén motor fejlesztésében is, részletek a cikkemben.
Végül egy titkos projekt, amiről egyelőre keveset tudhatunk. A Pipistrel beszállt a függőlegesen fel-leszálló pilóta nélküli városi légi taxi vagy kisbusz üzletbe is. A kép alapján az biztos, hogy a rengeteg konkurenssel ellentétben a repülőgépen nem lesz látható rotor vagy rotorerdő. Ivo Boscarol a projektre felvett sok mérnököt, együttműködik az Uber szervezőcéggel és nemrég megállapodást kötött a Honywell világcéggel a Pipistrel eVTOL fejlesztésében való együttműködésre. Az Uber második konferenciáján annyit elárultak róla, hogy a képen látható új repülőgép különleges propulziós rendszereket alkalmaz mind a repülésre, mind a függőleges felszállásra, repülőgépszerű megoldásokat alkalmaz és 2-6 utas szállítására is alkalmas lehet. Remélem, legkésőbb jövőre ebben a projektben is lesz nyilvános bemutató.
Végül két kép az alapító-vezérigazgatóról, akit szívesen neveznék reneszánsz repülő fejedelemnek. Ivo Boscarolt kitünteti az angol királynő és alul pedig “eldobja” az elektromos hajtású Pipistrel repülőgépet.
Forrás: Pipistrel Group és magyarul www.pipistrel-hungary.hu
